8. rész

~CC szemszöge~

Mióta Jess elment nem tudtunk utána menni Ashley miatt. Tegnap, de egész pontosan ma hajnali 1-kor szállt le a gépünk. Ameddig Ash-nek kórházban kellett maradni addig csak hívogatni tudtuk Jess-t. Andy és Ashley ebben a pár napban alig aludtak és idegeskedtek, nekem meg ki kellett fizetni a szállodai szobát... Legalább 1000x hívtam de vagy nem vette fel vagy egész egyszerűen kikapcsolta a mobilját. Ráadásul Kitty és Hope sem tudnak róla semmit, de Jessica mindig, mindent elmond nekik. Ez a pár nap alig akart eltelni, de ma hajnalban végre hazaértünk! Mivel nem lett volna túl jó hajnali 2-kor beállítani Kitty-hez mind hazamentünk, és aludtunk valamicskét. Nekem már reggel 7-kor kipattant a szemem (pedig szombat van, WOW!) és elkezdtem készülődni, ami 10 percet (se) vett igényben. Még mindenki aludt, halkan lefutottam a kocsimhoz és elindultam Kitty-ékhez. Korán van, rendőrök sem voltak az utakon, így nyugodt szívvel mehettem gyorsan. Mikor odaértem kiugrottam a járműből és rohantam az ajtóhoz, majd mint egy elmebeteg, dörömbölni kezdtem az ajtón.
-Mi van már kora reggel?! - nyitott ajtót Kitty.
-Hol van Jess?
-Mi van?
-Itt van Jessica, ugye?!
-Nincs itt. Honnan veszed h itt van?
-Basszus ne játszd nekem a hülyét!!! Egész héten idegeskedtünk miatta, és tudom hogy itt van!! - kezdtem vele üvölteni.
-Nincs itt!! Basszus, akadjál már le rólam!!
-Maradjatok már kússban! - üvöltött fentről Jess. Kitty lehajtotta a fejét, én meg azonnal felrohantam hozzá.

~Jessica szemszöge~

Békésen aludtam mikor üvöltözésre lettem figyelmes.
-Basszus ne játszd nekem a hülyét!!! Egész héten idegeskedtünk miatta, és tudom hogy itt van!! - hallottam egy férfihangot.
-Nincs itt!! Basszus, akadjál már le rólam!! - hallottam Kitty hangját, de már ettől is felbaszott az ideg. Nagy kérés lenne, ha hagynák az embert kora reggel aludni?!
-Maradjatok már kússban! - üvöltöttem le. Hasra fordultam, fejemhez szorítottam a párnát. Trappolás hallottam a lépcső felől, majd kicsapódott az ajtó.
-Jessica! - hallottam most már tisztán a bátyám hangját. Basszus. - Végre hogy megvagy! Halálra izgúltuk magunkat! - mondta és rám borulva megölelt.
-Basszus, korán van még. - morogtam a párna alatt.
-Gyere, indulunk haza! - mondta és a derekamnál fogva felültetett. Mikor nagyjából megültem egy hatalmasat ásítottam és ösztönösen odakaptam a kezem, amit szintén nem kellett volna. - Jessica Alexis Coma!! - mondta ki a nevem az "Alexis-el" megtolva, amit akkor használ ha nagyon, de tényleg nagyon pipa rám... - Mi a faszt műveltél a kezeddel?! Te teljesen hülye vagy?! Te beteg vagy!! Azt hittem többet tanultál tőlem, a BVB-től... Azonnal öltözz fel, majd útközben megbeszéljük. 5 percet kapsz! - akadt ki és kiviharzott a szobából.
Lebuktam. Hát ez van. Gyorsan összekészülődtem és beraktam a bőröndömbe a cuccomat. Mivel a bátyám nem óhajtott feljönni a táskámért levittem. Elköszöntem Kitty-től és kimentem. Christian a kocsiba ülve várt és meg se mozdult hogy egyáltalán segítsen. Mindent bepakoltam a csomagtartóba és beültem mellé. Indította a motort és elindultunk. Hazáig egyikünk sem szólt semmit, érezni lehetett hogy mennyire feszültek vagyunk mindketten. Mikor a felhajtónkon leállította a kocsit, épp ki akartam szállni mikor visszahúzott.
-Minek csináltad ezt? - kezdte el azt a beszélgetést amitől a legjobban tartottam. - És tudom hogy ehhez Alexandriának semmi köze.
-Nem tudom... - feleltem. Nem mondhatom meg neki hogy Ashley miatt van, a legjobb haverok és nem akarom hogy ez miattam változzon meg.
-Mond el! - kérte hangosabban.
-Nem történt semmi!
-Akkor nem csináltad volna ezt! - szorította meg a bal alkaromat.
-Aúú, baszd meg, ez fáj! - ordítottam.
-Tényleg? Tudod erre akkor kellett volna gondolni mikor csináltad!
-Engedj el a picsába! - kiabáltam és kirántottam a kezemet az ővéből majd kiszálltam. Hátra indultam a táskámért. Sajnos Christian is kiszállt, és mikor kinyitottam a kocsi tetejét Ő becsukta.
-Még nem végeztünk! - kiabált.
-Szerintem meg igen!
-Akkor baszd meg magadat, a kurva életbe! - ordított és, és... Felpofozott! A fejem bal oldalra fordult, és elkezdtek hullani a könnyeim.
-Rohadj meg!! - üvöltöttem és rohantam a szobámba. Mindenki a kanapé ült, de én csak felrohantam a szobámba. A szobámba érve bezártam az ajtót és zokogva a földre zuhantam...

~Ashley szemszöge~

Reggel lementem a nappaliba TV-t nézni mikor rezgett a telom.
*Hali. Megtaláltam Jess-t. Szólj a többieknek. Majd érkezünk.
Christian*
Amint elolvastam az üzenetet mérhetetlen boldogság árasztott el. Tudom hogy Jess miattam tűnt el...
-Srácok! - üvöltöttem fel. - Vonszoljátok le a seggeteket! Azonnal!
-Mi van? Mi történt? . jött le aggodalmaskodva a 3 jómadár.
-CC írt. - vigyorogtam minta a tejbetök. A fiuk nem értették min mosolygok. - Megtalálta Jess-T! - mondtam boldogan. Mind négyen nagyon boldogak voltunk. Leültünk és csak bámultunk magunk elé. Volt mit átgondolnunk. Sok minden történt. Nemsokára hallottuk a kocsit is, viszont nem jöttek be. Hallottuk ahogy veszekednek, így mindenki maradt a helyén. Nem jó beleszólni két testvér vitájába. Jess sírva rohant fel a szobájába. Rohantam utána Andy-vel de előttünk csukta be az ajtaját.
-Jess, mi történt? Jól vagy? Hiányzol szívem! Nyisd ki kérlek! - kérleltem de semmi.
-Mi történhetett? - értetlenkedett Andy. Hallottuk ahogy berontott a házba Chris. Felrohant hozzánk és dörömbölni kezdett.
-Jessica! Nyisd ki kérlek! Nem úgy gondoltam! Beszéljük meg légyszíves! - kérte sikertelenül. Lerogytam az ajtó mellé reménytelenül. Utánam Andy és Chris is. Jake és Jinxx hoztak fel nekünk kaját, de nem bírtunk enni. Nem tudom mennyi ideje ülünk itt, de hugyoznom kell. Felálltam, majd a fürdőbe mentem és gyorsan elvégeztem a dolgomat. Épp kezet mostam mikor hallottam Andy-t.
-Jess, mit csinálsz? - kérdezte. Kirohantam hozzájuk és hallottam miről beszélt Andy. Olyan hangok jöttek mintha pakolna. Mivel nem kaptunk választ cak vártunk...
Kattant a zár és kilépett a kisírt szemű Jessica, egy táskával.
-Jess, hova mész? Beszéljük meg! - kérte Chris.
-Hagyjál békén! - lökte el CC-t aki épp megakarta ölelni, aztán meglátott. Ledobta a táskáját és sírva megölelt.
-Nyugodj meg! Minden rendben van! - öleltem magamhoz szorosan.
-Ígérd meg hogy sosem hagysz el! - suttogta a mellkasomba.
-Megígérem! Nagyon szeretlek Jessica! Soha ne csinálj ilyet többé!
-Megígérem! - mondta és még szorosabban öleltük egymást. Végre visszakaptam!